TANTERV

TANTERV

TROMBITA

A trombitatanítás feladatai:

  • a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,
  • a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,
  • a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,
  • a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,
  • a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,
  • az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.
  • Ismertesse meg a tanulókkal:

    • a trombita történetét,
    • a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét,
    • a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét,
    • a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,
    • a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

    Tudatosítsa:

    • a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,
    • a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát,
    • a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét,
    • a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

    Fejlessze a tanuló:

    • hallását, belső hallását, „intonációs” képességét,
    • hangszeres adottságait,
    • hangszertechnikai tudását,
    • megformáló– és előadói képességét.

    Tegye képessé a tanulókat:

    • hallását, belső hallását, „intonációs” képességét,
    • rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra,
    • a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,
    • a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,
    • a tiszta intonációra,
    • folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,
    • a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.

    HARSONA

    A harsona és rokon hangszerei, a tenorkürt– és a baritonkürt–tanítás szakirányú feladatai

    A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 8–9 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását és csak a tanulmányok során amikor erre alkalmassá válik, tér át a harsona tanulására. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában a továbbtanulást megelőző két évben elegendő a harsonatanulást megkezdeni a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

    A harsonatanítás szakirányú feladatai:

    • ismertesse meg a tanulóval (életkoruknak megfelelő szinten) a hangszerek lehetőségeit, irodalmát; történetét, akusztikai sajátosságait, az irodalom legkiemelkedőbb alkotó– és előadóművészeit.

    Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

    • megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–, száj–, hangszer– és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,
    • dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező zenei hangot,
    • adifferenciált hangindítást és hanglezárást,
    • megfelelő tempójú repetíciót,
    • mlaza, egyenletes kartechnikát,
    • pontosan összehangolt nyelv– és karmozgást.

    A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

    • tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,
    • hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,
    • a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

    Fordítson figyelmet:

    • a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,
    • a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:
    • hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,
    • fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal
    • csak fúvókával,
    • hangszerrel,
    • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,
    • lapról olvasási készség fejlesztésére,
    • a tudatos zenei memorizálásra,
    • a művek zeneileg igényes kidolgozására,
    • a rendszeres társas muzsikálásra.

    Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására.

    TENORKÜRT-BARITONKÜRT

    A harsona és rokon hangszerei, a tenorkürt– és a baritonkürt–tanítás szakirányú feladatai

    A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 8–9 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását és csak a tanulmányok során amikor erre alkalmassá válik, tér át a harsona tanulására. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában a továbbtanulást megelőző két évben elegendő a harsonatanulást megkezdeni a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

    A harsonatanítás szakirányú feladatai:

    • ismertesse meg a tanulóval (életkoruknak megfelelő szinten) a hangszerek lehetőségeit, irodalmát; történetét, akusztikai sajátosságait, az irodalom legkiemelkedőbb alkotó– és előadóművészeit.

    Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

    • megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–, száj–, hangszer– és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,
    • dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező zenei hangot,
    • adifferenciált hangindítást és hanglezárást,
    • megfelelő tempójú repetíciót,
    • mlaza, egyenletes kartechnikát,
    • pontosan összehangolt nyelv– és karmozgást.

    A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

    • tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,
    • hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,
    • a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

    Fordítson figyelmet:

    • a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,
    • a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:
    • hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,
    • fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal
    • csak fúvókával,
    • hangszerrel,
    • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,
    • lapról olvasási készség fejlesztésére,
    • a tudatos zenei memorizálásra,
    • a művek zeneileg igényes kidolgozására,
    • a rendszeres társas muzsikálásra.

    Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására.

    KÜRT

    A kürttanítás célja feladatai

    Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten):

    • a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,
    • a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó– és előadóművészeit,
    • a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

    Alakítson ki:

    • megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–, hangszer– és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,
    • dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot,
    • differenciált hangindítást és hanglezárást,
    • megfelelő tempójú repetíciót,
    • laza, egyenletes kartechnikát,
    • pontosan összehangolt nyelv– és ujjmozgást,
    • könnyed hangszerkezelést.

    Gyakoroltasson rendszeresen:

    • tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával,
    • hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,
    • a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.
    • könnyed hangszerkezelést.

    Fordítson figyelmet:

    • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,
    • a lapról olvasási készség fejlesztésére,
    • a tudatos zenei memorizálásra,
    • a művek zeneileg igényes kidolgozására,
    • a tudatos zenei memorizálásra,
    • a rendszeres társas muzsikálásra.

    Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására.

    TUBA

    A tubatanítás célja feladatai:

    • a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása – kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,
    • a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,
    • a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,
    • a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,
    • a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása,
    • a zenei hallás átfogó fejlesztése,
    • zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,
    • az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

    Ismertesse meg a tanulókkal:

    • a tuba történetét, legalább elméletben a különböző hangolású hangszereket,
    • a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,
    • a hangszer irodalmát, a hangszer zenekari–, kamarazenei– és szóló–irodalmának legalább a tananyagban megjelenő részét,
    • a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,
    • a segédfogásokat, alkalmazásuk lehetőségeit a tiszta intonáció és az előforduló díszítések könnyebb megvalósítása érdekében,
    • a tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát

    Tudatosítsa:

    • a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,
    • a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát,
    • a mindennapi gyakorlás – didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti – szükségességét,
    • a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

    Fejlessze a tanuló:

    • hallását, belső hallását, intonációs képességét,
    • hangszertechnikai tudását,
    • megformáló– és előadói képességét.

    Tegye képessé a tanulókat:

    • a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,
    • a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, szinten tartására és javítására
    • folyamatos hangszerjátékra, árnyalt és stílusos előadásra,
    • a tiszta intonációra
    • a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására
    • társas muzsikálásra.

    Fejlessze és ellenőrizze a különböző funkcionális készségek kialakítását:

    • a helyes légzést intenzív légzésfejlesztő gyakorlatokkal (hangszerrel és hangszer nélkül);
    • a szájizomzatot.

    Alakítson ki:

    • megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–, hangszer– és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,
    • dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot,
    • differenciált hangindítást és hanglezárást,
    • megfelelő tempójú repetíciót,
    • laza, egyenletes kartechnikát,
    • pontosan összehangolt nyelv– és ujjmozgást,
    • könnyed hangszerkezelést.

    Gyakoroltasson rendszeresen:

    • tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával,
    • hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,
    • a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.
    • könnyed hangszerkezelést.

    Fordítson figyelmet:

    • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,
    • a lapról olvasási készség fejlesztésére,
    • a tudatos zenei memorizálásra,
    • a művek zeneileg igényes kidolgozására,
    • a tudatos zenei memorizálásra,
    • a rendszeres társas muzsikálásra.

    Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására.

    Ezeket oktatjuk mi

    Gimnázium

    Konzervatórium