TANTERV

NÉPI KAMARAZENE

A népzene tanításában a kamarazenének kiemelt jelentősége van, hiszen a népzene alapvetően közösségi műfaj. A hagyományos népzenei gyakorlatban fontos szerepe van két vagy több hangszer együttes játékának, a hangszeres – énekes együttmuzsikálásnak, melyhez gyakran társul a néptánc is. A társas zenélés segíti a tanulókat megszerzett egyéni tudásuk gyarapítására, alkalmazására. Közösségformáló jellege elősegíti az együttműködés képességének (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) megerősödését, azon viselkedési formák tanulását, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének–, tánckíséret, táncház).

A kamarazene hat az emberi kapcsolatok fejlődésére, hozzájárulva ezzel a harmonikusabb személyiség kialakulásához. Elmélyíti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben való alkalmazása között, ösztönzi a tanulókat a közös éneklésre, akár saját örömükre, akár koncerteken, táncházakban, ünnepeken való közreműködés formájában.

A kamarazene tantárgy alá tartozik a 2–8 fő közötti, tetszőleges összeállítású hangszeres és/vagy vokális tanulókból álló együttes.

A népi kamarazene tanítás feladatai:

Ismertesse meg a tanulóval:

  • a hangszeres és énekes népzene világával, gyakoroltassa a hangzó anyagok, kották egyéni és közös feldolgozását, ezek szabad alkalmazását, a zenei anyag folyamatos, dallam–, ritmus– és stílushű megszólaltatását, fejlesztve az igényességet a jó hangzásra, lendületes megszólalásra.
  • az egymással társítható népi hangszerek sajátosságaival,
  • a népi variációs, rögtönzésszerű hangszeres dallamvezetés alapvető szabályaival.
  • a zene logikájával, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak jellemzőire.

Tegye lehetővé:

  • a hangszeresek és énekesek számára, hogy megismerjék az énekes dallamok hangszeres változatait, a hangszeren játszott dallamok szövegeit,
  • hogy a tanuló a saját hangszerén kívül, más népi hangszereket is megismerhessen,
  • hogy a tanuló gazdagítsa zenei műveltségét a szomszéd– és rokonnépek népzenéjének befogadásával, megtanulásával.

Ösztönözze a tanulókat:

  • népzenei műveltségük elmélyítésére, eredeti hangfelvételek, kottakiadványok és az elméleti szakirodalom önálló tanulmányozására,
  • a népzenei hagyomány elemző megismerésére,
  • a hagyományőrzéshez való kapcsolódás tudatos kapcsolódására,
  • a táncházakban való aktív muzsikálásra, mely élményszerűen ötvözi a hagyományos népi kultúra egységét: zene, ének, tánc.

Tegye lehetővé:

  • a hangszeresek és énekesek számára, hogy megismerjék az énekes dallamok hangszeres változatait, a hangszeren játszott dallamok szövegeit,
  • hogy a tanuló a saját hangszerén kívül, más népi hangszereket is megismerhessen,
  • a népdalok memorizálási képességét,
  • hogy a tanuló gazdagítsa zenei műveltségét a szomszéd– és rokonnépek népzenéjének befogadásával, megtanulásával.

Készítse fel a tanulókat:

  • a hagyományos népzenei kamarazenélés önálló művelésére,
  • a szólamok önálló, technikailag magas szintű, stílushű elsajátítására és megszólaltatására.

Fordítson figyelmet:

  • az egymás játékához, valamint az énekesekhez vagy táncosokhoz való alkalmazkodásra.

Járuljon hozzá:

  • a kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához.

Fejlesztési feladatok:

A kamarazene oktatásban az évfolyamok fejlesztési követelményei függenek a résztvevők egyéni tudásszintjétől, a hangszeres és/vagy énekes tanulók adott tanévre vonatkozó létszámától, arányától, az együttmuzsikáló hangszerek összeállításától. Ezért minden kamaracsoportra érvényes, éves szintekre lebontott fejlesztési követelményeket nem lehet megadni.

A népzene sajátossága, hogy az állandó zenei formációk mellett alkalmi együttmuzsikálásban is társulhatnak a rendelkezésre álló hangszerek.

Helyezzük előtérbe azonban a népi kamarazenélés hagyományos formáinak, alkalmainak, funkcióinak megismertetését.

Az alábbiakban a fejlesztési feladatokat a kamarazenélésre jellemző ismeretek és készségek szerint csoportosítva soroljuk fel, avval, hogy a képzés során ezek kialakítása és szintjének fejlesztése a képzés célja.

A társas muzsikálás gyakorlati ismeretei:

  • Beintés–leintés
  • Beintés–leintés
  • Közös levegővétel és intés
  • Lassítás, gyorsítás jelzése
  • A kamaraegyüttes elhelyezkedésének szempontjai
  • Igénykeltés a pontos tagolás, a tiszta szólamvezetés, a világos megformálás, a differenciált dinamika, a fejlett hangszínkultúra iránt.

A hangolással, intonációval összefüggő ismeretek:

  • A hangolás módja az adott hangszer sajátosságaiból kiindulva
  • A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének hangolása
  • Transzponálás, a transzpozíció fogalma
  • A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének intonációs és egyéb jellemzői
  • A saját hangszer intonációs hibáinak javítási lehetőségei (levegőmennyiség, szájtartás, kéztartás, vonótartás–módosítás)
  • A vokális intonációban a temperált hangszerekhez való alkalmazkodás elsajátítása
  • A vokális intonáció és az adott előadóterem akusztikai kapcsolata
  • Az akusztikus intonáció alapvető tudnivalói.

A zenei stílusokra, műfajokra vonatkozó ismeretek:

  • A játszott művek formája, harmóniai világa
  • A játszott művek elhelyezése a zenetörténetben
  • A disszonancia–konszonancia fogalma, felismerése, megvalósítása

A kamarazenei játékkal összefüggő képességek, készségek fejlesztése::

  • Lapról olvasás
  • Memorizálás képessége
  • A belső hallás fejlesztése
  • Intonációs készség
  • Az improvizációs készség fejlesztése
  • A figyelem megosztása a saját és a többi szólam, illetve az összhangzás közt
  • Alkalmazkodás a hangképzés, dinamika, karakter, stílus stb. terén
  • Színgazdag játék valamennyi dinamikai tartományban, tiszta intonációval
  • Az önállóság megszerzése a zenei elemzés, értelmezés, a variációképzés területén is
  • A jó megfigyelőkészség, memória, a gyors hallás utáni tanulás, a biztos kottaolvasási készség fejlesztése
  • Meggyőző zenei–, előadói élményt keltő hangszerjáték biztos tempótartással szóló és kísérő szerepkörben, változatos kamarazenei összeállításokban

Ezeket oktatjuk mi

Gimnázium

Konzervatórium